Navigation Menu+

Rólunk írták

Index.hu

Az ilyesmihez előbb illik meghalni

Az angol meghívás története már két éve indult, akkor kereste meg az ötlettel Digger felesége, Ildikó Márton-Juhász Editet, aki Stage in London nevű cégével hét éve szervez Londonban magyar kulturális programokat, az Alma Együttestől a G.Ö.R.CS.-ön vagy Müller Péteren és Vujity Tvrtkón keresztül Halász Judit koncertjéig.

A markolókezelő, aki blogot írt az életéről, és a blog, amiből nagy sikerű színházi előadás lett. A negyvenhét évesen Londonba kivándorolt Diggerdrájverről szóló előadást most száznál is több londoni emigráns nézte meg az angol fővárosban. Meg az Index.

„Hogy az emberről színházi előadást készítsenek, ahhoz előbb illik meghalni. De Bagossy Laci ezt pimasz módon nem várta meg, és színpadra vitte az életemet” – büszkélkedik kicsit zavarban az egymás után gratuláló ismerőseinek Horváth János Londonban élő magyar markológép-kezelő, azaz diggerdriver. Épp véget ért az ő blogja alapján írt Diggerdrájver című előadás, ezúttal Londonban. „És most végre a helyére is került az előadás. Azért ez itt szólal meg igazán” – kontráz az egyik néző. Aki korábban azt mondta széles, de kicsit talán túl merev mosollyal: „Én nyolc éve költöztem ki. Akkor is egyedül jöttem, és még mindig egyedül vagyok. Otthon németet tanítottam, és most mit csinálok? Rabszolga vagyok.”

Eszkimó asszony hiába fázik

„A fene tudja, hogy az eszkimó mi a francért nem jön le egy kicsit délre, ha egyszer meg lehet őrülni ott a jégtáblák között, ahol nincs semmi. Vagy hogy a tuareg miért nem jön egy kicsit feljebb, oda, ahol legalább már növények vannak. Nem tudjuk: egyszerűen ott szeretnek lenni. A földhöz, a helyhez kötöttség mindig visszahúz, és ez lelki konfliktusokat okoz mindenkiben, abban is, aki sikeres. A haza mindig valahol a gyerekkorunkban, az ízekben, a színekben, a szagokban, a családunkban van” – mondja Epres Attila, az otthon két éve telt házzal futó előadás főszereplője. Ő játssza a negyvenhét évesen Londonba költözött magyar nehézgépkezelőt, általában az Örkény Színházban, március végén pedig a londoni Lost Theaterben is, a helyi magyar közösség, azaz bizonyos értelemben a darab szereplői előtt.

Bagossy László, a rendező hozzáteszi: „A haza nem valami erkölcsi prédikáció vagy politikai üzenet, hanem az, ami összeáll az ebben az országban eltöltött életünk, az ebben a kultúrában való megmerítkezésünk ezer apró szeletéből. A Digger erről ír, ennek az összes ellentmondásosságával, keserűségével, szépségével és nosztalgiájával. A falusi disznóvágásoktól kezdve a szülinap-ünnepléseken és az emigráláson keresztül kikristályosodik az ezt hagytam itt-érzés, és az ezzel való perlekedés.

Mert a hazából való eltávozás nem egy diadalmenet, hogy jól döntöttem, mostantól problémamentes az életem egy jobb országban.

Nem erről van szó, hanem a megfeszülésről az otthagyott és az új világ között.”


 

Nepszabadsag Online

Sajtból van a kő

“Kulturális csemegéket kínál a Londonban élő magyaroknak Juhász Edit és Márton Gábor”

Messziről érkezett a rivalda közelébe és így a Rivalda rovatba a Stage in London színházszervező céget működtető Juhász Edit–Márton Gábor jegyespár. Mielőtt 2008-ban Budapestről felkerekedtek volna, hogy Londonban próbáljanak szerencsét, Edit egy cipőbolt üzletvezető-helyetteseként, Gábor pedig egy kisebb zöldség-gyümölcs vállalkozás középvezetőjeként dolgozott. Hiába kerestek azonban mindketten, nem jutottak „ötről a hatra”.

Londonban – az immár húsz hónapos Bence fiúk születése előtt – Edit az Oxford Street-i House of Fraser áruházban dolgozott „visual merchandiserként”, ami leginkább kirakatrendezőként fordítható. Olyan ügyesen tálalta a férfikonfekció-választékot, hogy volt olyan nap is, amikor hatvan százalékkal nőtt az osztály forgalma. Ám Edit és Gábor nagyobb kihívásról álmodott. Színházrajongókként feltűnt nekik: bár óriási választékot kínál London, nincs a brit fővárosban élő-dolgozó, s egyre terebélyesedő magyar közösséget megcélzó magyar teátrum. A Stage in London megalakításával belevágtak a minőségi színházi programok importjába.

Ma már egyre több magyar színész és társulat fogadja el felkérésüket. Mint mondják, sok művész kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy náluk szálljon meg. Ám nem volt egyszerű idáig eljutni. Szinte rögtön az elején szabályosan a padlóra küldte őket egy koncert. Tapasztalat híján nem sikerült kellő számú közönséget felhajtaniuk, így tetemes anyagi veszteséget könyveltek el. Önbizalmuk megrendült, egy évet ki is hagytak. Azután úgy döntöttek, függetlenítik magukat a közvetítőktől és ügynököktől, így ma már közvetlenül őket keresik meg az angliai fellépés iránt érdeklődő művészek.

Juhász Edit és Márton Gábor • Fotó: Herendi Dániel

 A Kövek a zsebben című, első, kifejezetten magyaroknak szóló londoni előadás régi sikerei színhelyére tért vissza hozzájuk. Marie Jones kétszemélyese eredeti, Stones in his Pockets címmel 2001-ben ugyanis dupla Olivier-díjas volt a West Enden. A darabban Kálloy Molnár Péter oldalán fellépő Rudolf Péter visszatérő vendége a londoni magyar színjátszásnak. Feleségével, Nagy-Kálózy Eszterrel előadott És Rómeó és Júliával ezekben a napokban már másodszor ragadta magával a közönséget. (Az előadásra eladott minden egyes jegy után egy-egy fontot a Londoni Magyar Iskolának ajánlottak fel.)

A Centrál Színház kis csapata a Beugró című négyszereplős szituációs játékokon alapuló szórakoztató műsorral is bemutatkozott. A Kultúrshock címet kapott négyórás összeállításban Kálloy Molnár Péter lemezbemutató koncertje, Hrutka Róbert és zenekara, valamint Palya Bea együtt jelent meg. Edit és Gábor legnagyobb örömére október közepén hosszas egyeztetés után fellép majd a L’art pour l’art Társulat is. A növekvő érdeklődés ellenére Edit és Gábor energiájának nagy részét elviszi a megfelelő célközönség megtalálása. Különösen nehéz elérniük a magasabban képzett, többek között a City bankjaiban dolgozó réteget, már csak a hosszú munkanapok miatt is.

Pedig programjaik olyan kulturális csemegéket tartalmaznak, mint Turek Miklós Versszínháza, mely a József Attila- és a Radnóti Miklós-estek után Faludy György életét készül felvillantani Londonban a költő saját művei segítségével. Rá kellett azonban jönniük, a kultúrának ez a szelete nem mindenki számára befogadható. Vállalkozásuk ugyanakkor egyszerre üzlet és misszió. Edit és Gábor nem hajlandó a kompromisszumra; így nem hajlandók a biztosabb bevétellel kecsegtető, de alacsonyabb színvonalat képviselő események irányába mozdulni.

Inkább több lábon állnak. Gábor ugyanis méregdrága, a szupermarketek kínálatának színvonalát messze meghaladó brit és európai sajtok forgalmazásával is foglalkozik. Alulról küzdötte fel magát jelenlegi menedzseri tisztségébe, korábban két évig sofőrként dolgozott a wimbledoni székhelyű Norbiton Fine Cheese vállalatnál. Ma viszont már az ő felelőssége többek között az is, hogy kiválassza a legalkalmasabb farmerpiacokat, ahol érdemes árusítani luxustermékeiket. Némi túlzással mondhatjuk hát: a magyaroknak szóló színvonalas színpadi eseményeket a finom sajtok tartják el.


 

hir24.hu

A londoni magyarok már színházba is járhatnak

Vasárnap a kecskeméti színház magyarul adja elő a St. Martin’s Theatre-ben az Egérfogót. Kint élő honfitársainknak már rendezvényszervező cége is van.

Kicsit zavarba ejtő a Balassi Intézet honlapja, amely szerint április 28-án, csütörtökön (április 28. ugyanis vasárnap) adja elő a West Enden a Kecskeméti Katona József Színház Agatha Christie krimijét. A St Martins Theatre honlapja szerencsére kisegít: a dátum helyes, az előadás, a színház neve rendben van: vasárnap tényleg mehetnek kint élő honfitársaink magyar színházba.

Agatha Christie 1947-ben az anyakirálynő felkérésére írta meg Az egérfogót (The Mousetrap), amit a The Ambassadors Theatre 1952. november 25-én mutatott be a West Enden. A darab 1974-től „átigazolt” a St Martin’s Színházba, ahol azóta is folyamatosan színen van, s ezzel a világ leghosszabb ideje futó darabjává vált. Ez idő alatt nem kevesebb, mint 382 színész és színésznő állt a színpadon, 116 mérföldnyi inget vasaltak ki, és 415 tonna jégkrémet adtak el. Mindössze egyvalami van, ami a legelső előadás óta állandó szereplője a darabnak: az óra a kandallópárkányon. A darab híres a csavaros végéről, ami miatt annak idején minden előadás végén megkérték a nézőket, hogy senkinek ne árulják el a befejezést.

Az örökösök a 60 éves jubileum alkalmával minden olyan színházat meghívtak, amelyek az utóbbi időben megvették a jogokat. Lesznek társulatok Kínából, Svédországból, Németországból, Csehországból, amelyek egy-egy vasárnap mutatják be az ő Egérfogójukat. A kecskemétiek – akik a múlt évadban tűzték műsorra a darabot – most vasárnap léphetnek a történelmi színpadra. A társulat leginkább az angol fővárosban élő magyarokra számít nézőként, annál is inkább, mert fordítás sem lesz. A jegyek 20-40 fontba (7-14 ezer forintba) kerülnek.

Magyar színészek léptek már londoni színpadra. Nemrég Visky András Megöltem az anyámat című drámáját mutatták be az alternatív Rosemary Branch Színházban (Gleason Natália rendezésében, Csiki Orsolya és Nagy Antal előadásában), 2004-ben pedig Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című komédiáját játszották a New End Színházban, de ezeket angol nyelven adták elő.

Továbbá – lévén London már az ötödik vagy negyedik legnagyobb magyar város – önálló rendezvényszervező cége is van kint élő honfitársainknak, akik egyre több produkciót hívnak meg. A Stage in London szervezett már koncerteket, versszínházi estet, Beugrót, vendégül látták többek között Laár Andrást, Kálloy-Molnár Pétert, Kálid Artúrt, Gáspár Andrást, Nagy-Kálózy Esztert, Rudolf Pétert, Palya Beát és a Budapest Ragtime Bandet. A Londonban és Bristolban élő magyar gyerekeknek Mórocz Adri vitte el Marék Veronika verseinek megzenésített változatában Boribon dalait.

Egyre több magyar zenekar és előadó is fellép az angol főváros klubjaiban, koncerttermeiben a Quimbytől a Kiscsillagon át a Mystery Gangig és Demjén Ferencig.

Azaz lassan Londonban pezsgőbb a magyar nyelvű kulturális élet, mint egy-egy magyarországi nagyvárosban.


 

www.Szinhaz.hu

Versszínházzal emlékeztek Radnótira Londonban

Turek Miklós Radnótiról szóló versszínház-előadását mutatták be Londonban Árny az árnyban címmel a Magyar Kulturális Központban pénteken a Stage in London szervezésében.

Az előadás színházi és irodalmi elemeket ötvözve nemcsak Radnóti költészetét mutatta be, hanem a költő alakját is megidézi a bemutatott verseken keresztül. Radnótit 68 éve, 1944. november 9-én munkaszolgálatos társaival együtt tömegsírba lőtték nyilas keretlegények a nyugat-magyarországi Abdánál. Turek Miklós előadásával Radnóti életét és költészetét kívánja közelebb hozni a nézőkhöz, bepillantást nyújtva a tragikus sorsú költő életének utolsó időszakába – mondta Végh Gyöngyi, az intézet munkatársa.

Több mint színház és több mint irodalom – így jellemezte Turek Miklós a versszínházat, amelynek fő célkitűzése az, hogy a magyar közönség újra fölfedezze páratlan nyelvi értékeit. A londoni előadás a költő életét Radnóti őrangyalának szemszögéből mutatta be, de az angyal képtelen megvédeni Radnótit a rá váró sors beteljesülésétől – idézte a színészt Végh Gyöngyi. “Turek Miklós célja, hogy a megszólaltatott verseken keresztül megszüntesse a határokat költemények és emberek között, és rámutasson, hogy az irodalom és a történelem sokkal közelebb van hozzánk, mint azt gondolnánk” – tette hozzá a sajtótitkár. A Stage in London 2010-ben alakult azzal az elképzeléssel, hogy a Londonban és környékén élő magyaroknak minőségi szórakozási lehetőséget nyújtson. 2011-ben színházi sorozatot indított a Juhász Edités Juhász Gábor által vezetett rendezvényszervező vállalkozás, amely az elmúlt időszakban vendégül láttaLaár Andrást, Somogyi Andrást, a Mystery Gang együttest, Kálloy-Molnár Pétert, Nagy-Kálózy Esztert ésRudolf Pétert.


 

PR Herald

Versszínház Londonban

A Londoni Magyar Kulturális Intézet színpadára újabb teltházas előadással tért vissza a versszínházi műfaj alapítója. Az ott élő magyarok kérésére ezúttal a Radnóti Miklós életét bemutató színházi produkciót adta elő. Előbb azonban egy találós kérdés: Ki ő? Egyik nap Londonban Radnóti, másik nap Hatvanban Pilinszky, délelőtt a Borgiák-ban középkori francia tisztet alakít, este már Balázsházy huszárfőhadnagy a József Attila Színházban. Majd Petőfiként éli a ’48-as forradalom lüktető történéseit, és akkor még nem is említettük József Attila-i létét és Faludy György bőrében történő pokoljárását…

Nyolc évvel ezelőtt érdekes színházi kísérletként, az őriszentpéteri Hétrét Fesztiválon indult útjára a magyar versszínház, mint műfaj. Akkora érdeklődés kísérte az előadást, hogy Miklós megalapította a Versszínház™-at, hogy minél többen megismerjék és megkedveljék ezt a formabontónak számító értékes, minőségi szórakozást nyújtó színházi és irodalmi műfajt. A hőskor óta már egy alaposan kiérlelt programsorozattal állunk szemben, amely nem csak szórakoztat, hanem az irodalom- és történelemoktatást is segítő, elismert színházi nevelési eszközzé vált. A Versszínház™ azt is küldetésének érzi, hogy a szülőföldtől távol élő, dolgozó magyarokhoz is eljuthassanak a magyar költészet klasszikusainak örökérvényű gondolatai. Miklós novemberben ismét Londonban vendégszerepelt Radnóti Miklós halálának 68. évfordulója alkalmából az „Árny az árnyban c. Radnóti előadással.

– Miért tartja fontosnak, hogy a határainkon túlra is eljussanak az előadások? Ennyire igénylik a míves magyar szót a külhoni magyarok?

– Az őszinte magyar szót igénylik. Az elmúlt nyolc év számos külföldi fellépése alapján azt tapasztalom, hogy a határ menti és határon túli magyar közösségekben még erőteljesebben szólal meg minden kimondott magyar mondat…

 


 

www.Kiskegyed.hu

Kálloy Molnár Péter – Irány a világhír?

A színész szakmai életében különösen fontos színhely a brit főváros. Nemrégiben a Kövek a zsebben című előadás kapcsán járt ott Rudolf Péterrel. A Stage in London közönsége ünnepelve fogadta az idehaza is évek óta telt házak előtt játszott darabot.

A produkció Facebook-oldalán a szenzációs és a fantasztikus szavakon kívül nincs is más jelző, amellyel az előadás közönségében helyet foglalók a két színész játékát értékelik. A londoni West End díjnyertes darabja, a Kövek a zsebben a kulisszák mögé kalauzol minket: egy amerikai film Írországban zajló forgatására.

 

– Angliáról mi jut eszébe? – Nagy sikerünk volt, csurig megtelt a színház, és állva tapsoltak a nézők az előadás végén – holott ez Angliában nem igazán szokás. Kaptam egy újabb meghívást, zenélni fogok legközelebb, Hrutka Robival térek vissza jövőre. Fontos este volt ez az életemben azért is, mert egykor ösztöndíjasként kint tanultam fél évig, most pedig, húsz évvel később visszajutottam játszani.

– Úgy tűnik, a kinti tanulmányok nagy hatással voltak önre, gondolok itt a rendezéseire, játékstílusára…  – Darabválasztásaimon feltétlenül látszik az angolszász kultúra szeretete: a S.Ö.R.-t, a G.Ö.R.CS-öt vagy a Rocky Horror Picture Show-t én is fordítottam. Ha csak tehetem, évente legalább egyszer kimegyek Londonba darabokat nézni. Az ottani színészképzés egészen más, nagyobb szerepet kapnak benne például az improvizációs feladatok. Amit onnan tudásban hazahoztam, nagyon jól jött a későbbi pályámon. Első nagy sikerem, a S.Ö.R. ötlete is londoni élményekre vezethető vissza. De például a Kövek a zsebben bizonyos részei is engednek improvizálni. Megjegyzem, a Beugró szereplőinek válogatásakor nyilván azért jutottam eszébe a műsor szerkesztőjének, mert tudta, nagy gyakorlatom van a rögtönzésben. Az ember huszonévesen, amikor mondjuk nagy szerepek után ácsingózva kesereg, még nem tudja, hogy az a sok befektetett munka mégiscsak eredményhez vezet majd, és értelmet nyernek egyszer még a feleslegesnek érzett állomások is…


 

www.STOP.hu

Londonban nem szokás, de őket állva ünnepelték

Egykor ösztöndíjasként tanult Londonban, húsz évvel később Kálloy Molnár Péter visszament játszani. Nemrégiben a Kövek a zsebben című előadás kapcsán járt ott Rudolf Péterrel, és a Stage in London közönsége ünnepelve fogadta az idehaza is évek óta telt házak előtt játszott darabot.

– Nagy sikerünk volt, csurig megtelt a színház, állva tapsoltak a nézők az előadás végén – holott ez Angliában nem igazán szokás. Ha csak tehetem, kimegyek Londonba darabokat nézni. A kinti színészképzés egészen más, nagyobb szerepet kapnak benne például az improvizációs feladatok. Amit onnan tudásban hazahoztam, nagyon jól jött a későbbi pályámon. Az első nagy sikeremnek, a S.Ö.R.-nek az ötlete is londoni élményekre vezethető vissza – mondja Kálloy-Molnár Péter, aki sokféle területen alkot: versel, dalokat szerez, énekel, játszik és rendez. Mégis csak a Beugró című televíziós műsor kapcsán ismerte meg a széles közönség. – Ma a képernyőn lehet nagyobb ismertségre szert tenni, nem feltétlenül a tehetség vagy a színházi-mozifilmes produkciók révén. Hálás vagyok a sorsnak, hogy adott egy ilyen lehetőséget.

 

A színész még főiskolás volt, amikor Amerikába hívták és le akarták szerződtetni a Miss Saigonra, de még hátra volt egy éve a főiskolán. – Nehéz megmondani, mi lett volna, ha maradok Amerikában. A Vígszínházba kerültem a diplomázás után, az is nagy lehetőség volt. Kint fényesebb karriert lehet csinálni, de befutni is sokkal nehezebb a rengeteg pályatárs közt. Itthon hat-hét előadásban játszhatok egyszerre. Kint más a rendszer, favágás lenne egyetlen darabot évekig vinni.

 


 

Centrál Színház

Londonban vendégszerepelt Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter előadása!

Október végén a londoni Polka Theatre-ben nagy sikerrel játszotta Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter És Rómeó és Júlia című előadását, amely a Stage in London Ltd. meghívására játszott a brit fővárosban.

A céget 2010-ben alapította Juhász Edit és Marton Gábor, hogy minőségi szórakozási lehetőséget nyújtson a Londonban élő magyaroknak. Céljuk, hogy változatos programokkal a magyar kultúra iránt fogékony nézőközönség igényeit is ki tudjuk elégíteni. A tervek szerint jövőre az ugyancsak a Centrál Színház műsorán szereplő S.Ö.R. című előadás is fellép Londonban.

Az És Rómeó és Júlia legközelebb november 22-én látható a Centrál Színházban!

2014 Stage in london - All rights reserved!

Találkozzunk a Facebook oldalunkon is!